Gyengíti-e az új magyar kormány Kína EU-s pozícióit?

Több mint egy évtizeden át Magyarország olyasmit tett Kína érdekében, amire az EU egyetlen más tagállama sem volt hajlandó.

Orbán Viktor alatt Budapest tárt karokkal fogadta a kínai akkumulátor- és autógyárakat, titkos hitelt vett fel kínai állami bankoktól, nem zárta ki a Huaweit a hálózataiból, és Brüsszelben is védte Pekinget.

A jutalom papíron látványos volt: egy mindössze 9,5 milliós ország lett a kínai tőke legnagyobb befogadója egész Európában.

Aztán 2026 áprilisában törés következett be a rendszerben.16 év kormányzás után az Orbán Viktor vezette Fidesz súlyos vereséget szenvedett a választásokon. Magyar Péter vezetésével a Tisza párt kétharmados többséggel győzött.

A gyárváros, amely hozzájárult egy kormány bukásához

Debrecenben, Magyarország második legnagyobb városában a kínai akkumulátoróriás CATL három éve épít egy 8,5 milliárd dolláros (körülbelül 2,6 billió forintos) üzemet. Ez a legnagyobb egyedi kínai beruházás Európában, és Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős projektje.

Az akkumulátorgyártás még nem indult meg teljes kapacitással a gyárban. Politikai földrengést azonban már okozott az üzem.

Debrecen sokáig a Fidesz fellegvárának számított. Azonban az április 12-i választáson a párt az összes parlamenti mandátumát elvesztette a városban. A Tisza intenzíven kampányolt az üzem ellen. Az aggályok között szerepelt a mérgező hulladék, a talajvíz veszélyeztetése, az éjszaka is ébren tartó fényszennyezés, valamint a kormány környezetvédelmi ellenőrzéseiben vetett bizalom hiánya.

A panaszok konkrétak és jól dokumentáltak voltak: a megyei kormányhivatal 49 pontos hiánypótlási listát adott át a CATL-nek. 2025 közepén az üzem több tucat magyar munkavállalót bocsátott el, emiatt a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyi ellenőrzést rendelt el.

2026 márciusáig a környezetvédelmi, az építésügyi, a biztonsági, a vízügyi és a tűzvédelmi hatóságok is folytattak vizsgálatokat a telephelyen.

A CATL a negatív beszámolók nagy részét „valótlannak" minősítette.

Tovább erősítette a fokozódó figyelmet az, hogy 2026 májusában vizsgálatot indított az új kormány a helyi környezeti aggályokra reagálva egy másik kínai autógyártó, a BYD szegedi gyárépítési projektjével kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy Kína magyarországi lendülete már lassult Orbán választási veresége előtt is.

Magyarország részesedése a kínai közvetlen tőkebefektetésekből Európában 2023-ban tetőzött 44%-on a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies adatai szerint. Ez mintegy 31 %-ra csökkent 2024-ben.

A 2026 májusában megjelent legfrissebb Rhodium–MERICS jelentés már csak 23%-ra teszi a magyar részesedést, miközben a tőke ismét Németország és Franciaország felé áramlik.

Mindezek ellenére Magyarország továbbra is az első számú célpontja a kínai befektetéseknek. Azonban a kép, amely Budapestet a kínai tőke legfőbb európai kapujaként ábrázolja, már egy-két éve elavult.

Magyar nem egy szélesre tárt kaput örököl, hanem egy olyan átjárót, amely már korábban szűkülni kezdett.

Egy hétpecsétes hitel

A Fidesz-korszak kétoldalú kapcsolatát Kínával talán ez az egyetlen hitel mutatja be a legjobban.

2024 nyarán derült ki – minden kormányzati bejelentés nélkül –, hogy a magyar állam 1 milliárd eurót vett fel (akkori árfolyamon körülbelül 400 milliárd forint) három kínai állami banktól: a China Development Banktól, a China Export-Import Banktól és a Bank of China magyar ágától.

Az Orbán-kormány két éven át nem hozta nyilvánosságra a feltételeket, annak ellenére sem, hogy erre bírósági ítélet kötelezte.

Miután a választást követően pár nappal a 444.hu újabb közérdekű adatigénylést nyújtott be, áttört a gát.

Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a főbb feltételeket: körülbelül 3,9 %-os változó kamat, amelyet egy összegben kell visszafizetni 2027 áprilisáig. Továbbra is titkos maradt a teljes szerződés és az ellene felajánlott biztosítékok.

Mik az új kormány tervei?

Magyar óvatos volt. 2025-ben arra a kérdésre, hogy bezárná-e az akkumulátorgyárakat, úgy válaszolt: ő is szereti az olyan filmeket, amiknek rózsaszín a vége, de jobban szereti azokat, amik közelebb vannak a valósághoz – a debreceni üzemet „felülvizsgálni" fogja, nem bezárni.

Az irány azonban egyértelmű. A kabinet elsődleges prioritásai közé sorolta az „akkumulátorgyártás újraszabályozását" és egy Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozását.

Orbán Anita külügyminiszter érezhetően hűvösebb hangot ütött meg.

Parlamenti bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy Magyarország „pragmatikus együttműködésre törekszik minden fontos partnerrel", de minden vállalatnak azonos szabályoknak kell megfelelnie, és az uniós szankciók nem sérthetik a magyar érdekeket. Többször is kijelentette, hogy Magyarország nem lesz többé „bot a küllők között".

Az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László még egyértelműbben fogalmazott: az ipari beruházások csak akkor kaphatnak zöld utat, ha a legkorszerűbb és legtisztább technológiákat alkalmazzák, valamint maradéktalanul betartják a biztonsági előírásokat, mert „az állam nem a multik testőre, hanem a polgárok védelmezője".

Egy második front még ennél is komolyabb zavarokat okozhat.

A kormány június 1-jétől a vendégmunkások behozatalának felfüggesztését tervezte (ennek első lépéseként megszüntették a gyorsított eljárást a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból érkezők számára, a további intézkedések azonban egyelőre nem léptek életbe).

Az Index korábban azt írta, hogy ez súlyosan érintheti a magyar gazdaságot.

A kínai befektetők számára a tét közvetlen: a portál szerint már nem az a kérdés, szükség van-e külföldi munkaerőre, hanem az, hogy az olyan ágazatok, mint az autó- és akkumulátoripar „egyáltalán képesek lennének-e működni nélkülük".

Egy kínai akkumulátorgyártó, az EVE Power „elképzelhetetlennek" tartja a működést kínai dolgozók nélkül, akik a tervek szerint a munkaerő 7%-át teszik majd ki náluk.

A magyarországi kínai munkavállalók száma a 2021-es 3233-ról mára több mint 12 000-re nőtt. A kabinet a tilalmat a magyar munkahelyek és bérek védelmével indokolja; az iparág már most termelési válságra, késlekedő beruházásokra és tömeges elbocsátásokra figyelmeztet.

Az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá a debreceni üzemnek ígért mintegy 800 millió eurós (csaknem 285 milliárd forintos) állami támogatást. A CATL németországi és magyarországi gyáraiért felelős vezetője, Matt Shen a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a vállalat ezzel az összeggel számolt, és ha ez változik, „valószínűleg lesz kihatása az eredeti elképzelésekre is".

Ahogy Peking látja

Kína visszafogottan reagált arra, hogy elveszíti legmegbízhatóbb uniós partnerét. Bár a kapcsolatok „ellenálló képességének" hangsúlyozása némi aggodalmat jelez.

Hivatalosan a hangnem barátságos maradt – Li Csiang miniszterelnök órákon belül gratulált Magyarnak a kormány megalakulása után, miközben a budapesti kínai nagykövetség nyilvánosan üdvözölte békülékeny hangnemét.

Magyar áprilisi győzelme után a kínai külügyminisztérium is pozitívan nyilatkozott az együttműködés bővítéséről. Ugyanakkor megjegyezte, hogy annak „kölcsönös tiszteleten, egyenlőségen és kölcsönös előnyökön" kell alapulnia.

Ez a diplomáciai panelekből álló megfogalmazás kódolt elvárásként is értelmezhető: Magyarország folytassa Orbán politikáját, azaz a politikai feltételek nélküli kereskedelmet és a be nem avatkozást Kína „belső ügyeibe" – vagyis Tajvan, Hszincsiang, Tibet és Hongkong kérdésébe.

Az államhoz köthető Guancha platformon a véleményformálók bizakodóak voltak.

Magyar áprilisi győzelme után Hu Hszijin tapasztalt újságíróként úgy érvelt, hogy a kapcsolatok nem „geopolitikai szövetséget", hanem kölcsönös előnyöket jelentenek, így „ellenállnak a rendszerváltásnak".

Szerinte Magyarország felülvizsgálata a kínai befektetésekről valószínűtlen, hogy felszámolja a BYD és a CATL „jól szabályozott" projektjeit, és „üres ígéretekkel" váltsa fel őket. Ugyanakkor arra számított, hogy az új kormány kevésbé támogatja majd Kínát az EU-ban.

Csüanrong Jin professzor, nemzetközi kapcsolatok szakértője szintén azt hangsúlyozta, hogy „nincs ok az aggodalomra" a kínai–magyar kapcsolatok miatt, mivel Magyar fő feladata a gazdaság élénkítése, amelyhez elkerülhetetlenül szüksége lesz Kína segítségére.

Mások a Guancha oldalain keményebb álláspontot képviseltek.

A gazdasági érvet megfordítva Guyan Muchan blogger azt írta, Magyarországnak hálásnak kellene lennie, miután Kína „segítő kezet nyújtott" a nehéz helyzetben lévő Orbán-kormánynak. Arra figyelmeztetett, hogy a „kölcsönös tisztelet" pekingi követelménye azt jelenti: Magyar nem engedheti meg magának a „leereszkedő hangnemet".

Állami kötődésű médiumok Wang Hongyi, a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem docensének véleményét is idézték, aki szerint Magyarországnak a Kínától való elszakadás „a saját sírjának megásásával lenne egyenlő".

A nemzetközi közönséget célzó Global Times és China Daily egyaránt „pragmatikus" hozzáállásra intette Magyarországot Kínával szemben.

Eközben a hongkongi South China Morning Post május 19-én arról számolt be, hogy a kínai elektromosjármű-óriás BYD arra kötelezte alvállalkozóit, hogy nyilatkozatban vállalják a helyi munkajogi szabályok betartását. A vállalat 4,5 milliárd dolláros (kb. 1,39 billió forintos) gyárat épít Magyarországon, és a lépést „munkavállalói visszaélésekről" szóló vádak előzték meg.

Mi ennek a jelentősége

Európa gazdaságilag függ Kínától, mindenekelőtt azokra az akkumulátorokra, amelyek a zöld átállási célokhoz szükségesek.

Ugyanakkor a kínai ipari verseny az EU saját megfogalmazása szerint „rendszerszintű" fenyegetést jelent az európai gazdaság ékkövének számító iparágakra nézve.

Magyarországon ez az ellentmondás különösen élesen jelentkezik. Ugyanis éppen a magyar GDP-hez legnagyobb mértékben hozzájáruló német autógyárak azok, amelyeket leginkább fenyegetnek a kínai riválisok, köztük a Magyarországon gyártó BYD.

Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője szerint a probléma nem önmagában a kínai befektetés, hanem az a mód, ahogyan Magyarország azt elfogadta.

Egy kis, nyitott, jelentős autóiparral rendelkező gazdaság számára – mondta a Pénzcentrumnak – az elektromos járművek és akkumulátorok felé való nyitás „gyakorlatilag elkerülhetetlen" volt, de a megvalósítás módja kulcsfontosságú.

Megfigyelése szerint Magyarország Nemzeti akkumulátoripari stratégiája „csak nevében nemzeti": gyakorlatilag 100%-ban kínai és dél-koreai tulajdonú vállalatokra épít, így Magyarország csupán „összeszerelőként" működik.

Arra, hogy mi következik, így fogalmazott: „A Tisza-kormány várhatóan pragmatikusabb Kína-politikát vihet majd."

A már felépült gyárak azonban nem tűnnek el. A Tiszának sem ígérete, sem érdeke nincs azok felszámolására.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Pálfi Rita