Iskola helyett demonstráció: fiatalok tüntetnek a katonai szolgálat ellen Németországban

Iskolai sztrájkok zajlanak Németország-szerte, így tiltakoznak a fiatalok a kötelező katonai szolgálat esetleges újbóli bevezetése ellen.

A sztrájk egyik szervezője, a School Strike Against Compulsory Military Service nevű csoporthoz tartozó Bela Breitner szerint a szövetségi kormány „komolyan fontolgatja a kötelező katonai szolgálat fokozatos újbóli bevezetését".

Az egyik hamburgi tüntetésen a demonstrálók zászlókat lengettek és olyan feliratú transzparenseket tartottak a magasba, mint: „Nem veszünk részt a háborúitokban".

Friedrich Merz német kancellár Oroszország ukrajnai invázióját követően kiemelt prioritássá tette Németország katonai erejének növelését.

Januárban lépett hatályba az önkéntes katonai szolgálatot bevezető új törvény, amelynek célja önkéntesek toborzásával növelni az ország katonáinak számát.

Ha azonban romlik a biztonsági helyzet, vagy túl kevés önkéntes jelentkezik, a német parlament, a Bundestag megfontolhatja a kötelező katonai szolgálat valamely formájának bevezetését.

A törvény értelmében minden 18 éves németországi fiatal kérdőívet kap, amelyben arról kérdezik, érdeklődik-e a fegyveres erőknél való szolgálat iránt, és hajlandó-e csatlakozni.

Az egyik tiltakozó, a hamburgi 16 éves Elias Bernhard szerint a kérdőívekre adott válaszok „azt mutatják, hogy a fiatalok nem akarnak csatlakozni a Bundeswehrhez [Németország fegyveres erőihez]".

„Ezért vagyok ma az utcán. Ezért vesszük komolyan a sztrájkot addig, amíg a kötelező katonai szolgálat le nem kerül a napirendről. Folytatni fogjuk."

A kérdőív kitöltése a férfiak számára kötelező, a nők számára önkéntes.

Minden 18 éves férfinak kötelező orvosi vizsgálaton részt vennie, hogy felmérjék alkalmasságát egy esetleges katonai szolgálatra.

A tiltakozások szervezői szerint azután erősödött fel az ellenállás, hogy az észak-németországi Kiel és Flensburg városában néhány 18 éves fiatal hivatalos behívót kapott orvosi vizsgálatra, annak ellenére, hogy a regisztrációs űrlapon nem jelezték érdeklődésüket a hadsereghez való csatlakozás iránt.

A csoport szerint Németország-szerte több mint száz demonstrációt terveznek, többek között Kielben, Hamburgban, Berlinben és Frankfurtban.

A védelmi minisztérium szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy a törvény értelmében az orvosi vizsgálaton való részvételi kötelezettség „minden katonai szolgálatra kötelezhető férfira vonatkozik, aki 2007. december 31. után született".

Ez azokra is érvényes, akik azt nyilatkozták, hogy nem érdeklődnek a kötelező katonai szolgálat iránt.

A szóvivő szerint július óta körülbelül 1000 olyan 18 éves férfi vett részt orvosi vizsgálaton, aki nem mutatott érdeklődést a hadsereg iránt.

A hidegháború idején Németországnak, sok más európai országhoz hasonlóan, nagy létszámú hadserege volt.

A vasfüggöny lehullását követően azonban az 1990-es években csökkentette fegyveres erőinek létszámát.

Angela Merkel korábbi német kancellár 2011-ben megszüntette a kötelező katonai szolgálatot.

Most azonban az Oroszország felől érzékelt fenyegetések és Németország hagyományos szövetségese, az Egyesült Államok részéről érkező erőteljes nyomás hatására Merz megfogadta, hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé alakítja.

A Bundeswehr jelenleg körülbelül 186 700 katonával rendelkezik.

Németország a 2030-as évek elejére 260 ezerre kívánja emelni ezt a létszámot, amelyet mintegy 200 ezer tartalékossal egészítenének ki, hogy teljesítsék a NATO új haderőcéljait és megerősítsék Németország védelmét.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland